Őz vagy gímszarvas? Patanyomok olvasása sárban és hóban

Az erdőszéli dagonyában, a dűlőút keréknyomában vagy az első hóban szinte biztosan találsz kettéhasadt, szív formájú lenyomatokat. Ezek páros ujjú patások nyomai, és Magyarországon négy fajra gyakran gondolhatsz: őzre, gímszarvasra, dámszarvasra és vaddisznóra. A vaddisznót viszonylag könnyű kiszűrni (erről külön írtunk), a szarvasfélék szétválogatása viszont gyakorlatot kíván.

Először a méret, de csak óvatosan

A csülöknyom hosszát a hegyétől a sarkáig mérd, a fattyúcsülök nélkül.

Faj	Hozzávetőleges hossz	Jellemző forma
Őz	4–5 cm	keskeny, hegyes, karcsú
Dámszarvas	5–7 cm	keskeny, kissé nyújtott
Gímszarvas	7–9 cm, bikánál több	széles, tompább hegyű, erőteljes

A számok tájékoztató jellegűek. Puha sárban a nyom szétcsúszik és nagyobbnak látszik, fagyott talajon csak a csülök pereme nyomódik be. Egy fiatal szarvasborjú nyoma pedig simán belefér az őz méretébe. Ezért a méret csak az első szűrő.

A forma: hegyes vagy tompa?

Az őz csülke kecses, a két fél elöl szinte összeér, és a nyom egésze olyan, mint egy hegyes szív. A gímszarvasé zömökebb, a hegyek lekerekítettebbek, és a két csülökfél között gyakran tágabb a rés. Ha a lenyomat mögött két kis pontot is látsz, az a fattyúcsülök: futó vagy ugró állatnál, illetve nagyon puha talajon a szarvasféléknél is benyomódhat, de nyugodt léptekben jellemzően csak a vaddisznónál látszik.

A nyomsor többet mond, mint egy lenyomat

Nyugodtan haladó őznél a hátsó láb nagyjából a mellső helyére lép, így egy-egy lenyomatnak tűnik a kettő. A lépéshossz őznél nagyjából 60–80 cm, gímszarvasnál jóval hosszabb. Ha a lenyomatok párosával, szétszórtan, hosszú ugrásokkal követik egymást, az állat megriadt. Ilyenkor a csülökfelek is szétnyílnak, ami a méretbecslést tovább rontja.

A környezet a legjobb segítség

Ugyanazon a váltón gyakran más jelek is vannak:

• Ürülék: az őzé kis, fényes, hengeres bogyó, a gímszarvasé nagyobb, egyik végén gyakran hegyes, a másikon behorpadt.
• Dörzsölés: tavasszal a bakok kisebb fákon, cserjéken tisztítják az agancsukat, ez alacsonyan, nagyjából térdmagasságban látszik. A gímbika magasabban és durvábban dörzsöl, nagyobb törzseken.
• Fekhely: a hóban vagy fűben kerek, letaposott folt. Az őzé kicsi, egy-egy állatnyi; a szarvasoké nagyobb, és a csapat miatt több is lehet egymás mellett.
• Rágás: a vad a fák kérgét és hajtásait is rágja. Ha a csonk szálas, tépett, patás járt ott (nincs felső metszőfoguk); a nyúl és a rágcsálók éles, ferde vágást hagynak.

Hó: a nyomolvasó legjobb tankönyve

Friss, néhány centis hóban minden látszik: a lépések rendje, a megállások, a kaparás, ahol az állat a hó alól keresett élelmet. Mély hóban viszont a lábak húzásnyomot hagynak, és a lenyomat formája elvész. A legtöbbet egy-két napos, kissé megült hóban tanulhatsz.

Mire figyelj, amikor követed

A nyom a te kíváncsiságodnak szól, nem az állat megtalálásának. Ha friss nyomsor vezet egy sűrűbe, ne menj utána: a vad ott pihen, és a zavarás, főleg télen és a gidázás idején (május–június), komoly energiájába kerül. Maradj az utakon és a nyiladékokon, és ha kutyával mész, tartsd pórázon. A vadászterületeken figyelj a táblákra és a társas vadászatok idejére is.